Álláspont a finn Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium bizonyos élelmiszerek magas sótartalmúként történő címkézéséről szóló rendelet-tervezetével kapcsolatban
A Tervezet 3. §-a meghatározza a nem előrecsomagolt élelmiszer fogalmát, amely „a végső fogyasztó számára szánt élelmiszer a „megtekintett állapotban”, amelyet a fogyasztó maga csomagolhat vagy amelyet a fogyasztó kérésére az élelmiszer átadás-átvételi pontján csomagolnak, amelyet az átadás-átvételi ponton közvetlen értékesítésre előre csomagolnak”. A Tervezet 3. §-a meghatározza továbbá a közvetlen értékesítés definícióját, amely szerint „az élelmiszer csomagolása és értékesítése egy napon belül”. A Tervezet 4. §-a szerint az élelmiszer-csomagolásnak „magas sótartalmú” vagy „magas sótartalom” címkét kell tartalmaznia a Tervezetben meghatározott élelmiszerek (kolbászok, sajtok, stb.) bizonyos tömegszázalék feletti sótartalma esetén. A Tervezet szerint például a kolbászok esetén a 2 tömegszázalék feletti sótartalom már magas sótartalomnak minősül.
Álláspontunk szerint a Tervezet ellentétes az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1169/2011/EU rendeletben (a továbbiakban: 1169/2011/EU rendelet) foglaltakkal az alábbiak szerint.
A 1169/2011/EU rendelet 2. Cikke (2) bekezdésének e) pontja az előrecsomagolt élelmiszer fogalmát a következők szerint határozza meg.
„e) előrecsomagolt élelmiszer”: a végső fogyasztónak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek való eljuttatásra szánt olyan egység, amely az élelmiszerből és az élelmiszer csomagolásából áll, amelybe az élelmiszert értékesítésre való felkínálás előtt csomagolták be – függetlenül attól, hogy a csomagolás teljes egészében vagy csak részben tartalmazza-e az élelmiszert –, oly módon, hogy a csomagolás tartalmát ne lehessen megváltoztatni a csomagolás felnyitása vagy megváltoztatása nélkül; az értékesítés helyszínén a fogyasztó kérésére vagy közvetlen értékesítés céljára becsomagolt élelmiszer nem minősül előrecsomagolt élelmiszernek”
A 1169/2011/EU rendelet 44. Cikkének (1) bekezdése szerint továbbá amennyiben az élelmiszereket előcsomagolás nélkül kínálják megvételre a végső fogyasztóknak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek, vagy ha az élelmiszereket az értékesítés helyén csomagolják a fogyasztó kérésére, vagy előrecsomagolják közvetlen értékesítés céljából: a) a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat kötelező megadni; b) a 9. és 10. cikkben említett egyéb adatok megadása nem kötelező, kivéve, ha a tagállamok olyan nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják ezen adatok egy részének, mindegyikének vagy azok egyes elemeinek a megadását
A 1169/2011/EU rendelet 9. §-ának l) pontja alapján az előrecsomagolt élelmiszerek esetén – vagy nem előrecsomagolt élelmiszerek esetén a 44. Cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott nemzeti intézkedések alapján – kötelező feltüntetni a tápértékjelölést.
A 1169/2011/EU rendelet 30. Cikkének (1) bekezdése értelmében a kötelező tápértékjelölésnek a következőket kell tartalmaznia: a) energiatartalom; és b) zsír- és telítettzsírsav-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, valamint sótartalom. A tápértékjelölés közvetlen közelében adott esetben fel lehet tüntetni egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az élelmiszer kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódóan tartalmaz sót.
A 1169/2011/EU rendelet 30. Cikkének (5) bekezdése kimondja továbbá, hogy a 44. cikk sérelme nélkül és a 36. cikk (1) bekezdésétől eltérően abban az esetben, ha a 44. cikk (1) bekezdésében említett termékek jelölése tartalmazza a tápértékjelölést, lehetőség van arra, hogy e tájékoztatás az alábbiakra korlátozódjon: a) az energiatartalom; vagy b) az energiatartalom és a zsír- és telítettzsírsav-tartalom, a cukortartalom, valamint a sótartalom.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a sótartalom feltüntetése a tápértékjelölés keretében előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelezően, nem előrecsomagolt élelmiszerek esetén pedig önkéntesen történik. Megállapítható az is, hogy a 1169/2011/EU rendelet nem határoz meg referencia értékeket a sótartalom vonatkozásában és nem csoportosítja az élelmiszereket azok „magas” vagy „alacsony” sótartalma szerint. Megállapítható végül az is, hogy a tagállam nem hozhat olyan nemzeti intézkedést, amely az élelmiszeren vagy az élelmiszer csomagolásán feltüntetendő a közvetlen hatályú 1169/2011/EU rendeletben foglalt kötelező adatokon kívül más, vagy annál részletesebb adatok feltüntetésére, vagy figyelmeztető feliratok elhelyezésére kötelezi az élelmiszervállalkozókat.
Fontos tehát kiemelni azt, hogy a Tervezet által bevezetni kívánt szabályok nem csupán azért nem kívánatosak, mert a Cassis de Dijon ítéletnek megfelelően (120/78. sz. Rewe-Zentral ügyben 1979. február 20-án hozott ítélet [EBHT 1979., 649. o.]) olyan azonos hatású intézkedésnek számítanak, amelyek az áruk szabad mozgásának olyan akadályait képezik, amelyek a jogszabályok harmonizálásának hiányában az árukra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos szabályok (mint amilyenek a megnevezésre, a formára, a méretre, a súlyra, az összetételre, a kiszerelésre, a címkézésre, a csomagolásra vonatkozó szabályok) más tagállamokból származó, ott jogszerűen előállított és forgalmazott árukra történő alkalmazásából erednek, még akkor is, ha e szabályok megkülönböztetés nélkül minden termékre vonatkoznak, amennyiben e követelmények előírását nem igazolja olyan közérdekű cél, amely előbbre való az áruk szabad mozgásának követelményénél.
A Tervezet által bevezetni kívánt kötelező címkézési többletszabályok kifejezetten azért jogsértőek, mert a közvetlenül hatályos 1169/2011/EU rendelet fent hivatkozott rendelkezéseivel ellentétesek.
Javasoltuk elsősorban a Tervezet visszavonását kezdeményezni, ennek eredménytelensége esetén pedig indítványozni a kölcsönös elismerés elvére vonatkozó klauzula beépítését, amely szerint a Tervezet hatálya nem terjed ki a más tagállamokból származó, ott jogszerűen előállított, forgalmazott és címkézett árukra.