Észrevétel az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló FM rendelet-tervezethez.
1. A Tervezet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a kistermelők által előállított és forgalomba hozott élelmiszerek esetén nem kell alkalmazni e rendelet 3. és 4. §-át, 5. § (1) bekezdés c) pontját, (2) és (3) bekezdését, valamint 6. §-át.
A Tervezet 2. §-ának (1) bekezdése meghatározza a „nem előrecsomagolt élelmiszer” és a „tétel” fogalmát. A Tervezet 2. §-ának (2) bekezdése szerint továbbá az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a) az 1169/2011/EU rendelet, valamint b) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) fogalommeghatározásait kell figyelembe venni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a „kistermelő” fogalmát sem a Tervezet, sem pedig a hivatkozott jogszabályok nem tartalmazzák. A kistermelő meghatározását ugyanis a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) tartalmazza.
Javasoltuk a Tervezet 2. §-ának (2) bekezdését kiegészíteni az FVM rendeletre utaló c) ponttal.
2. A Tervezet 3. §-ának (1) bekezdése szerint nem előrecsomagolt élelmiszer végső fogyasztónak történő értékesítése esetén az eladás helyén, jól látható módon – a fogyasztók tájékoztatása céljából – az élelmiszer nevét, az 1169/2011/EU rendelet III. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában, valamint az 1333/2008/EK rendelet V. mellékletében előírt kiegészítő információkat fel kell tüntetni.
Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1333/2008/EK rendelet) 23. cikke rendelkezik a végső fogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézéséről. A 23. Cikk (1) bekezdése szerint a 2000/13/EK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK irányelv és az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással és/vagy más élelmiszer-összetevőkkel kombinálva értékesített – élelmiszer-adalékanyagokat kizárólag akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás hordozza a következő információkat: a) valamennyi élelmiszer-adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és E-szám vagy az összes élelmiszer-adalékanyag megnevezését és/vagy E-számát tartalmazó értékesítési leírás; b) az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerű felhasználására.
Megállapítható, hogy a közvetlenül hatályos 1333/2008/EK rendelet előírása, amely szerint a a csomagolásnak kell hordoznia például az 1333/2008/EK rendelet V. mellékletében előírt kiegészítő információkat ellentétes a Tervezet azon előírásával, amely szerint ezen információkat az eladás helyén, jól látható módon kell feltüntetni.
A fentiek alapján javasoltuk a Tervezet 3. §-ának (1) bekezdésének a közvetlen hatályú 1333/2008/EK rendeletben foglaltaknak megfelelő módosítását.
3. A Tervezet 5. §-ának(3) bekezdése értelmében az élelmiszer-vállalkozónak belső eljárást kell kidolgoznia az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokra és termékekre vonatkozó információ szóbeli közlésének módjáról. A belső eljárást fizikai vagy elektronikus adathordozón dokumentálni kell és a személyzet, valamint az ellenőrző hatóság számára könnyen elérhetővé kell tenni. A belső eljárásnak ki kell terjednie a forgalomba hozatal során érintett munkatársaknak az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokkal és termékekkel összefüggő veszélyekre vonatkozó oktatására is.
A Tervezet nem tartalmaz előírást arról, hogy mely szervet jelöli ki ellenőrző hatóságnak.
Az átlátható jogalkalmazás érdekében javasoltuk a Tervezet rendelkezéseinek betartását ellenőrző hatóság megjelölését. Tekintettel arra, hogy az élelmiszercímkézési szabályok betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, javasoltuk a fogyasztóvédelemi hatóság kijelölését.