Élelmiszervállalkozók
Versenyképességéért Egyesület

2015. április 8.

Álláspont az élelmiszerek címkézésére vonatkozó követelményekről szóló szlovák miniszteri rendelet-tervezettel kapcsolatosan

1. A Tervezet 2. §-ának (1) bekezdése szerint egy speciális szabályozás szerint a fogyasztási tejet, módosított tejet, tejszínt vagy üvegpalackokban forgalmazott, újrahasználatra szánt folyékony erjesztett tejtermékeket csak az üveg kupakján szabad címkézni, legalább az alábbi információkkal: a) az élelmiszer neve, b) zsírtartalom, c) a nettó mennyiség, d) a napra és hónapra (ebben a sorrendben) rövidített szavatossági idő vagy minőségmegőrzési idő.

A Tervezetben hivatkozott speciális szabályozás a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1169/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1169/2011/EK rendelet) 40. és 44. Cikkeit jelenti.

A 1169/2011/EK rendelet 40. Cikke értelmében a tagállamok az újrafelhasználásra szánt üvegekben forgalmazott tej és tejtermékek esetében a 9. cikk (1) bekezdésétől és a 10. cikk (1) bekezdésétőleltérő intézkedéseket fogadhatnak el.

A tagállamok az újrafelhasználásra szánt üvegekben forgalmazott tej és tejtermékek esetében a kötelező adatok felsorolása, valamint egyes élelmiszerfajtákra vagy -csoportokra vonatkozó kötelező kiegészítő adatok vonatkozásában, azaz tartalmi kérdésekben fogadhatnak el eltérő intézkedéseket, nem pedig formai, mint például a megjelenítés helye tekintetében. Ennek megfelelően a Tervezet hivatkozott rendelkezése álláspontunk szerint ellentétes az uniós joggal és megítélésünk szerint sérti az áruk szabad áramlásának elvét.

2. A Tervezet 3. §-ának (2) bekezdése értelmében a végső fogyasztó számára díszes csomagolásban – például szobrocskákkal vagy különböző szezonális cukrászsüteményekkel – ajánlott élelmiszerek címkézésének tartalmaznia kell legalább az a Tervezet 3. §-ának (1) bekezdésben említett információkat. Egyéb, a 1169/2011/EK rendelet 9. és 10. Cikkében megkövetelt információkat az élelmiszerek közelében kell elhelyezni; ez az információ egy katalógusban is megjelenhet.

Nem egyértelmű, hogy mit jelent a „díszes csomagolás”. Az azonban egyértelmű, hogy a „díszes csomagolás” értelemszerűen előrecsomagolt élelmiszerek csoportját jelenti, függetlenül attól, hogy azok nem élelmiszer termékekkel kerülnek összecsomagolásra. Ebből következően ezen termékek címkéinek tartalmaznia kell a kötelező adatokat és egyes élelmiszerfajtákra vagy -csoportokra vonatkozó kötelező kiegészítő adatokat is, függetlenül a csomagolás esztétikai minőségétől. Ennek megfelelően a Tervezet hivatkozott rendelkezése álláspontunk szerint ellentétes az uniós joggal.

3. A Tervezet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében, ahol az élelmiszerek ízfokozót vagy aromaanyagot vagy -készítményt tartalmaznak,) a fokozott összetevő vagy az összetevő, amelyet ezzel az anyaggal vagy készítménnyel kicserélnek, feltüntethető szavakkal és ugyanakkor képekkel vagy grafikákkal az élelmiszer címkéjén. A Tervezet 5. §-ának (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy ahol az élelmiszerek ízfokozót vagy aromaanyagot vagy az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli aromakészítményt tartalmaznak, a fokozott összetevő vagy az összetevő, amelyet ezzel az anyaggal vagy készítménnyel kicserélnek, feltüntethető az élelmiszer címkéjén stilizált ábrázolással; a stilizált ábrázolás egy olyan termék, termény vagy egyéb élelmiszer körvonalainak egyszerű, színes rajzolt ábrázolását jelenti, amelynek az ízét fokozzák vagy kicserélik.

A 1169/2011/EK rendelet 35. Cikke (1) bekezdése szerint az energiatartalmat és a 30. cikk (1)–(5) bekezdésében említett tápanyagok mennyiségét a 32. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 33. cikkben említett kifejezési formákon, továbbá a 34. cikk (2) bekezdésében említett megjelenítési formákon kívül más kifejezési formákkal is meg lehet adni, illetve a szavakon és számokon kívül grafikus formákat és szimbólumokat is fel lehet használni azok megjelenítéséhez, feltéve, hogy a következő követelmények teljesülnek: a) megbízható, tudományosan megalapozott fogyasztói kutatáson alapszanak, és nem megtévesztők a fogyasztók számára, ahogyan azt a 7. cikk is előírja;b) kifejlesztésük az érintettek széles csoportjával folytatott kiterjedt konzultáció eredménye; c) céljuk az, hogy a fogyasztó számára érthetőbbé váljon az adott élelmiszer szerepe, vagy jelentősége a napi étrenden belüli energia- és tápanyagbevitelt illetően; d) tudományosan megalapozott bizonyítékkal van alátámasztva, hogy az átlagfogyasztó megérti az ilyen kifejezési és megjelenítési formákat; e) egyéb kifejezési formák esetében azok a XIII. mellékletben meghatározott harmonizált beviteli referenciaértékeken, vagy ezek hiányában az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, általánosan elfogadott tudományos ajánlásokon alapulnak; f) tényszerűek és részrehajlástól mentesek; valamint g) alkalmazásuk nem gátolja az áruk szabad mozgását.

Megállapítható, hogy a 1169/2011/EK rendelet alapján grafikusan az energiatartalmat és tápértéket lehet jelölni, feltéve, ha az megfelel az idézett feltételeknek. A Tervezetben foglalt aroma jelölése azonban nem a tápérték vagy energiatartalom jelölésének része, hanem összetevőnek minősül. Ebből következően az aromák, mint összetevők nem jelölhetők grafikusan, csupán szavakkal. Ennek megfelelően a Tervezet hivatkozott rendelkezése ellentétes az uniós joggal.