Élelmiszervállalkozók
Versenyképességéért Egyesület

2015. február 9.

Állásfoglalás kérés és jogalkalmazási kérdések a Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerre (EKÁER) vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásához, továbbá javaslatok az EKÁER működésének egyszerűsítése céljából

I. Állásfoglalás kérés
1. Abban az esetben, ha a jogszabály alapján az EKAER elektronikus felületén történő bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére kötelezett élelmiszeripari vállalkozás nem a saját telephelyén elhelyezett, de a tulajdonában lévő hűtőeszközben gyűjti össze és tárolja a feldolgozásra váró élelmiszer alapanyagot, amelyet meghatározott időközönként a tulajdonában álló útdíjköteles gépjárművel szállít a saját telephelyére, a jogszabályi rendelkezés szerint köteles-e EKÁER számot kérni? (Pl. Egy vadfeldolgozó az alapanyagot több vadásztársaságtól szerzi be. A vadásztársaságok telephelyéhez kihelyezett hűtőkamrába szállítják be a lőtt vadat 200 kg alatti darabokban. A vadásztársaságoktól az összegyűjtött vadat a vadfeldolgozó a tulajdonában álló, útdíjköteles tehergépjárművel, gyűjtőfuvarral szállítja saját feldolgozóüzemébe.)
2. Az előző kérdéssel kapcsolatban kérjük, hogy szíveskedjenek állást foglalni abban a kérdésben is, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése alapján mi minősül saját termék fuvarozásának, illetve mi tekinthető az első belföldi áfa köteles termékértékesítéshez kapcsolódó fuvarnak?
3. Saját termék fuvarozásának minősül-e, ha más vállalkozás élelmiszer-alapanyagát az adott élelmiszer-feldolgozó a saját útdíjköteles gépjárművével szállítja a saját telephelyére? Fennáll-e ebben az esetben is az EKÁER bejelentési kötelezettség?
4. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 50. pontja szerint az EKAER az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja. Ennek értelmében amennyiben a közúti fuvarozás nem az Európai Unió valamely más tagállamába irányul vagy nem az Európai Unió más tagállamából érkezik Magyarországra, nem kell alkalmazni az EKÁER-t? Pl. Szerbiába történő közúti fuvarozás EKÁER bejelentési kötelezettség alá tartozik-e?


II. Jogalkalmazási kérdések
1. Az EKÁER felületen a címek mentése esetében előfordul olyan probléma, hogy a rendszer a címet több próbálkozás után sem menti el, annak ellenére, hogy az adott címre EKÁER szám igényelhető. Van-e a rendszernek a címek elmentése szempontjából mennyiségi korlátja?
2. Az élelmiszer-előállító vállalkozás heti rendszerességgel egy kereskedelmi lánc 8-20 kiskereskedelmi üzletébe szállít be. A szállítmányozási vállalkozó egészében átveszi az élelmiszer-előállító vállalkozástól a kereskedő által megrendelt árut, de nem az egyes kiskereskedelmi üzletekbe, hanem a kereskedelmi lánc központi raktárába fuvarozza. Innen a kerekedelmi lánc szállítja tovább az egyes kiskereskedelmi üzleteibe az árut. Kérjük szíves válaszukat arra a kérdésre, hogy ilyen esetben az EKAER számot a szállítmányozási vállalkozás vagy a az élelmiszer-előállító köteles-e kérni, továbbá, hogy az EKÁER számot külön-külön az egyes üzletekre kell kérni, vagy elegendő egyetlen EKÁER szám az elindított, de később szétbontott árura?
3. Az élelmiszer-előállító vállalkozás olyan szövetkezetektől, illetve adószámmal rendelkező tenyésztőktől is rendszeresen vásárol élőállatot (borjú, birka, bárány) amelyeknek, illetve akiknek nem áll rendelkezésükre az EKÁER működtetéséhez megfelelő informatikai eszköz, ezért nem tudnak feladóként EKÁER számot igényelni. Az élelmiszer-előállító viszont csak a saját adatait tudja az EKÁER-be bejelenteni, mert a rendszer nem enged más adatot bevinni. Kérjük a szíves tájékoztatásukat, hogy miképpen lehet a feladó adatait ilyen esetekben bejelenteni és EKÁER számot igényelni?
4. Az élelmiszer-előállító vállalkozás ausztriai megrendelőjének Ausztriában és Magyarországon is van feldolgozó üzeme. A megrendelő nem tudja előre megmondani, hogy az árut ténylegesen az ausztriai vagy a magyarországi üzemében rakodják-e ki. Hová kérje az élelmiszer-előállító az EKÁER számot, illetve, ha a megrendelő nem azon a helyen rakodja ki az árut, ahová a feladó az EKÁER számot kérte, ki a felelős a szabálytalan alkalmazásért?
5. Vannak olyan élelmiszer-előállító vállalkozások, amelyek informatikai rendszere nem képes a VTSZ besorolás alapján bontani a szállítandó áru bruttó súlyát és nettó értékét. Amennyiben ugyanis egy szállítmánnyal különböző VTSZ besorolás alá eső árukat szállítanak, különböző mennyiségben, az EKÁER bejelentéshez külön mérésekre lenne szükség, ami bonyolulttá és időigényessé teszi az EKÁER szám igénylését. Hogyan lehetne egyszerűsíteni az eljárást ilyen esetekben?

II. Észrevételek és javaslatok
1. Észrevétel

Az EKÁER-rel kapcsolatos vélekedés, hogy a hatályos jogszabályi előírások szerinti működésével kevéssé alkalmas az adózási fegyelem javítására, illetve az adózási visszaélések megszüntetésére. E vélekedések szerint az EKÁER jelenlegi működése elsősorban az adózási rendet betartó, jogszerűen működő kis- és közepes vállalkozásoknak jelent többletterhet, és ezáltal versenyhátrányt, mind a nemzetközi nagyvállalkozásokkal, mind pedig az adójogszabályokat be nem tartó vállalkozásokkal, illetve természetes személyekkel szemben.
Az EKÁER működését jelenlegi formájában könnyen kijátszhatónak tartják, pl. tranzit kamionok és köztes illegális átrakodó helyek beiktatásával, ahonnan átrakodást követően a kis tételű elosztó fuvarokkal tovább folyhtatható az adójogi rendelkezések megkerülése. További vélemény szerint, amennyiben a nemzetközi (export-import) viszonylatban egy központosított elektronikus - internet alapú - CMR készítő rendszer kerülne bevezetésre, a szállítmányok ellenőrzése az EKÁER-rel azonos színvonalon, de jelentősebb plusz adminisztráció nélkül is megoldható lenne. Belföldi forgalom vonatkozásában az EKÁER helyett, de azzal azonos eredményt lehetne elérni egy központosított elektronikus szállítólevél rendszerrel. Felvetések szerint, egy ilyen rendszer csökkentené a vállalkozások részére az EKÁER által generált adminisztrációs terheket, mert a központosított elektronikus szállítóleveleket ki lehetne venni a szigorú számadású dokumentum körből és – különös tekintettel arra, hogy a már meglévő adatbázisokban (útdíj, egységes áfa bevallás) az adóvisszaélések feltárásához szükséges valamennyi információ már a hatóságok rendelkezésére áll – a központosított rendszerből származó plusz teher megtérülne az iratraktározási oldalon. Továbbá, az elektronikus szállítólevél kezelő rendszerek már működnek piaci megoldásként is.
2. Javaslatok az EKÁER egyszerűbb működtetéséhez
1. Az EKÁER bejelentések között javasoljuk lehetővé tenni a dátumra keresést, továbbá azt, hogy a bejelentések közötti keresés vagy szűrés megadása menthető legyen, a keresési feltételeket a rendszer ne törlölje azonnal, amint egy EKÁER szám megállapításra került. (Például, egy adott napra vonatkozó szállítmányok egymást követő bejelentése esetén a szűrési feltétel beállítása után kiválasztott első tétel beérkezésének elmentése után maradjon elérhető a szűrési feltétel, hogy ne kelljen megismételni minden alkalommal a szűrési vagy keresési feltételek beállítását.)
2. A feladási cím manuális rögzítését nagy mértékben megkönnyítené, ha a rendszer sorozatos felvitel esetén megőrizné az utolsó címet. Javasoljuk a rendszert a jelzett opcióval bővíteni.
3. A rendszer működésének merevsége miatt előfordult olyan eset, hogy az a gépjármű, amelynek adatai az EKÁER-ben rögzítésre kerültek, meghibásodott, ezért a szállítandó árut egy más típusú és más adatokkal (rendszám) rendelkező gépjárműre kellett átrakodni. Az első gépjármű vontatmánnyal együtt került bejelentésre, a másodiknak viszont nem volt vontatmánya. A bejelentés módosítása során az a probléma jelentkezett, hogy a korábbi vontatmányt kitörölni nem volt lehetséges, ezáltal a fuvarozás tényleges adatait nem sikerült rögzítni a rendszerben. Javasoljuk a hibát javítani.
4. Az EKÁER szám érvényességi ideje jelenleg 14 nap. Az élelmiszerelőállítók beszállítóiként működő alap- és a csomagolóanyag gyártóknál a rendelési idő 3 és 6 hét között van. Egy-egy beszállítónál 4-6 hét alatt párhuzamosan több rendelés is folyamatban van. Ezekben az esetekben megkönnyítené az EKÁER alkalmazását, ha az EKÁER szám megküldésére már a megrendeléssel együtt sor kerülhetne. Ezáltal a kötelezettek hibázási lehetősége is csökkenne, mert a beszállító már az adott megrendelés rögzítésénél ismerné az érvényes EKÁER számot, amelyet így nem utólag a szállítási idő előtt két héttel kellene rögzíteni. Miután a rosszul lezárt EKÁER bejelentések is büntetést vonnak maguk után, javasoljuk az érvényességi idő 28 napra történő meghosszabbítását.
5. Megnehezíti az EKÁER működtetését, és ezáltal az érintett vállalkozások működését is, hogy a jogszabály jelenleg csak a szállítmány feladója részére teszi lehetővé a szállítmány súlyának és értékének rendszerbe vitelét. Problémát jelent ez pl. a vágóhidak ésa húsfeldolgozók esetében, amikor pl. az élősertést, illetve a félsertést csak a szállítmányt feladó fél tudja termékként bejelenteni az EKÁER-ben. Azonban természeténél fogva mind az élősertés, mind pedig a félsertések tömege jelentősen csökken több órai fuvarozást követően. Ennek megfelelően egy 20.000 kg-os szállítmány esetén akár 100-150 kg eltérés is lehetséges (hűlési veszteség, mérlegek közötti eltérés, stb) a szállítmány feladási súlya és értéke, illetve érkezési súlya és értéke között. A szállítmányt fogadó fél azonban nem tudja az érkező szállítmány tömegét az EKÁER-ben módosítani, ezért az érkezéskori súlyról tájékoztatnia kell a szállítmány feladóját, hogy átvezethesse a bejelentésben. Mindez időveszteséget és többlet adminisztrációt okoz az érintett vállalkozásoknak, mert nem tudják időben lezárni a fuvart.  Javasoljuk e probléma megszüntetése érdekében a jogszabályt úgy módosítani, hogy a szállítmány súlyát és értékét, amennyiben az eltér a szállítmány feladásakor regisztrálttól, a szállítmányt fogadó félnek lehetősége legyen módosítani a fuvar lezárása céljából.