Álláspont a lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek az egyes élelmiszerek címkézéséről szóló rendelet módosításáról szóló 170224 PL számú rendelet-tervezetével kapcsolatban
1.A „krémes” szó használata
A Tervezet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a rendelet 18. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A „krémes” szó a tejtermékek címkéjén az olyan élelmiszerek jellemzésére használható, amelyek:
1)nem tartalmaznak íz- és aromaanyagokat, zsírtartalmuk pedig a szárazanyag-tartalomra vetítve 50 %-nál nem alacsonyabb;
2)tartalmaznak íz- és aromaanyagokat, a nem tej összetevők hozzáadása előtt meghatározott zsírtartalmuk pedig a termék tejtartalmában lévő szárazanyag-tartalomra vetítve 50%-nál nem alacsonyabb.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak azokra a tejtermékekre, amelyeket az Európai Unió tagállamaiban vagy a Török Köztársaságban állítottak elő vagy hoztak forgalomba, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országokban állítottak elő az említett országok jogszabályai szerint.”;
A Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló 1-3/51-1 számú előírása (a továbbiakban: Előírás) több helyen tartalmaz a tejtermék „krémes” tulajdonságára vonatkozó utalást.
Az Előírás „B” részének 5.1.1.2. pontja a tejszínsajtok, érlelés nélküli friss sajtok tulajdonságait tartalmazza. E szerint a friss sajtok ezen egyik alcsoportját a nagy zsírtartalmú, mikrobiológiai savas és azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással gyártott tejszínsajtok képezik. A friss sajtok másik nagy alcsoportját a különböző zsírtartalommal és állománnyal (pl.: krémes, habos stb.), kizárólag mikrobiológiai savas vagy azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással gyártott termékek képezik.
Az Előírás „B” részének 5.3. pontja szerint a tejszínsajt, érlelés nélküli friss sajt érzékszervi követelményei tekintetében előírás, hogy
- -külseje: „Egyenletesen csontfehér, a tejszínsajt selymesen vagy nedvesen fénylő, a krémes állományú friss sajt tompa fényű.”
- -állománya: „A tejszínsajt vágásfelülete zárt, kisebb hézagok elfogadhatók. A krémes állományú friss sajt jól kenhető, nyeléskor enyhén tapadó”.
Az Előírás „B” részének 5.3. pontja szerint a tejszínsajt, érlelés nélküli friss sajt:
- -legalább 40 % (m/m) szárazanyagtartalom mellett, a szárazanyagban legalább 60 % (m/m) zsírtartalom esetén zsírdúsnak,
- -legalább 35 % (m/m) szárazanyagtartalom mellett, a szárazanyagban legalább 45 %, de kevesebb mint 60 % (m/m) zsírtartalom esetén zsírosnak,
- -legalább 25 % (m/m) szárazanyagtartalom mellett, a szárazanyagban legalább 25 %, de kevesebb mint 45% (m/m) zsírtartalom esetén félzsírosnak,
- -legalább 20 % (m/m) szárazanyagtartalom mellett, a szárazanyagban legalább 10 %, de kevesebb mint 25 % (m/m) zsírtartalom esetén zsírszegénynek, és
- -legalább 15 % (m/m) szárazanyagtartalom mellett, a szárazanyagban kevesebb mint 10 % (m/m) zsírtartalom esetén minősül soványnak minősül.
Az Előírás „B” részének 5.1.3. pontja a savósajtok jellemzőit tartalmazza. A savósajtok jellemzője, hogy savóból, esetleg tejjel, íróval vagy tejszínnel kevert savóból, legfeljebb 4,5 pH-értékig való savanyítással és hevítéssel – esetleg membránszeparációval – állítják elő a félszilárd vagy kenhető, krémes állományú terméket, amelyet natúr vagy ízesített változatban fogyasztanak (pl.: Orda, Ricotta).
Az Előírás „B” részének 5.3. pontja szerint a savósajt érzékszervi követelményei tekintetében előírás, hogy állománya „sima, egynemű, kissé tapadós, szájban elomló, vagy krémes.”
Az Előírás „B” részének 5.3. pontja szerint:
- -a tejszínes savósajt zsírtartalma a szárazanyagban legalább 33 % (m/m),
- -a savósajt zsírtartalma a szárazanyagban legalább 10 %, de kevesebb, mint 33 % (m/m),
- -a sovány savósajt zsírtartalma a szárazanyagban kevesebb, mint 10 % (m/m).
További előírások vonatkoznak az Előírás 6.1.2. pontja szerinti ízesített sajtkészítményekre (pl. sonkás sajtkrém) és az Előírás 7.1.3. pontja szerint az ömlesztett sajtkrémekre.
Megállapítható, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv szabályai szerint a magas zsírtartalom és a „krémes” állomány között nincs összefüggés. Ennek megfelelően például a tejszínsajtoknak, érlelés nélküli friss sajtoknak, a savósajtoknak Magyarországon minden esetben krémes állagúnak kell lenniük, függetlenül attól, hogy az adott terméknek mekkora a szárazanyagban mért zsírtartalma.
A Tervezet szerinti szabályozás azonban – a Magyar Élelmiszerkönyvvel szemben – nem a termékek minőségi feltételeit határozza meg, hanem azt, hogy a „krémes” szót, mint állítást mely esetben szabad a tejtermék csomagolásán, címkéjén, reklámjában szerepeltetni. A Tervezet a „krémes” szó, mint állítás használatát kizárja az olyan tejtermékek esetén, amelyek zsírtartalma a szárazanyag-tartalomra vetítve 50 %-nál alacsonyabb. Ennek megfelelően a „krémes” szó, mint állítás a Tervezet szerint nem használható a félzsíros, zsírszegény, sovány sajtokra és sajtkészítményekre, ömlesztett sajtokra, továbbá értelemszerűen a tejszínekre és tejszínkészítményekre, a savanyú tejtermékekre (pl. joghurtokra).
Nem kétséges, hogy a „krémes” szó nem a tejtermék tápanyag-összetételére vonatkozik és nem állítja vagy sugallja azt sem, hogy élelmiszer és az egészség között összefüggés van. Ennek megfelelően a „krémes” szó, mint állítás nem tartozik az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet hatálya alá különös tekintettel arra, hogy az említett rendelet 1. Cikkének (2) bekezdése szerint ezt a rendeletet a kereskedelmi kommunikációban – a végső fogyasztónak ilyen formában szolgáltatott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában – szereplő, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások tekintetében kell alkalmazni.
Felhívjuk a figyelmet – analógiaként – a Bizottság az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendelete (a továbbiakban: 2568/91/EGK rendelet) XII. mellékletének 3.2. pontjára is, amely meghatározza a gyümölcsösség fogalmát. Ez az olajra jellemző mindazon – olajbogyófajta szerint változó – szagérzetek, amelyek az egészséges és friss, zöld vagy érett gyümölcs közvetlen vagy retronazális úton való szaglásából származnak. A 2568/91/EGK rendelet XII. mellékletének 3.3. pontja meghatározza a címkézésnél alkalmazható fakultatív kifejezések feltételeit. Ennek megfelelően csak a 2568/91/EGK rendeletben foglaltak alapján lehet a címkén azt az állítást tenni, hogy az adott olivaolajra „gyümölcsösség”, „zöld gyümölcsösség”, vagy az „érett gyümölcsösség” jellemző. Az idézett „gyümölcsösség”, mint állítással szemben a „krémes” szó, mint érzékszervi jellemzőre utaló állítás fogalma, illetve használatának feltételei nem található meg egyik európai uniós jogszabályban sem.
Az Európai Tanács és a Parlament a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletének (a továbbiakban: 1169/2011/EU rendelet) 7. Cikke általános érvénnyel meghatározza a tisztességes tájékoztatási gyakorlatokat. Az 1169/2011/EU rendelet 7. Cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében. A 1169/2011/EU rendelet 38. Cikkének (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy az e rendelet által egyedileg harmonizált tárgykörökben a tagállamok nem fogadhatnak el és nem tarthatnak fenn nemzeti intézkedéseket, kivéve, ha azt uniós jog megengedi. Az ilyen nemzeti intézkedések nem gátolhatják az áruk szabad mozgását, és ezek következtében a más tagállamokból érkező élelmiszertermékeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
Nem kétséges, hogy a Tervezet által – a tejtermékek esetében csak meghatározott zsírtartalom fennállása esetén engedélyezni kívánt – „krémes” szó az élelmiszer tulajdonságának minősül, amely a 1169/2011/EU rendelet által egyedileg harmonizált tárgykörnek (megtévesztő tájékoztatás) minősül, amely vonatkozásában a tagállam nem fogadhat el nemzeti intézkedéseket, mert az uniós jog ezt nem engedi meg. A tagállam álláspontunk szerint kifejezetten arra jogosult, hogy fellépjen az élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő tájékoztató gyakorlatokkal szemben, így például a „krémes” szóval hirdetett, de valójában ezen érzékszervi tulajdonságnak nem megfelelő tejtermékek kereskedelmi forgalmazását hatósági vagy bírósági eszközökkel megtiltsa.
Javasoltuk, hogy Lengyelország kezdeményezzen európai uniós jogszabály módosítást annak érdekében, hogy – az olivaolajak „gyümölcsösségéhez” hasonlóan – a tejtermékek esetén a „krémes” szó használatára milyen feltételekkel kerülhessen sor.
- 2.Az ecet név használata
A Tervezet 1. §-ának (4) bekezdése a rendeletet a következő 19a. ponttal egészíti ki.
„19a. § 1. Az „ecet” név csak olyan, mezőgazdasági eredetű nyersanyagból előállított termékekre használható, amelyeket kizárólag az alkoholos és ecetes erjedés biológiai folyamata során nyertek.
2. Az „ecet” név nem alkalmazható ecet és ecetsav (E260) keverékére.”
A Tervezet 2. §-a szerint azok az élelmiszerek, amelyek csomagolásán az „ecet” megnevezés szerepel, de nem felelnek meg a módosított rendelet 19a. §-ának, 2021. december 31-i hozhatók forgalomba. A Tervezet 3. §-a szerint a módosított rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendelet 19a. §-ához nem fűződik az a – rendelet 18. §-ának módosításához is kapcsolódó –klauzula, amely szerint az ott meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyeket az Európai Unió tagállamaiban vagy a Török Köztársaságban állítottak elő vagy hoztak forgalomba, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országokban állítottak elő az említett országok jogszabályai szerint.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Tervezet szerinti módosítás arra irányul, hogy Lengyelországban 2021 december 31-ét követően „ecet” néven kizárólag az alkoholos és ecetes erjedés biológiai folyamata során nyert termékek legyenek forgalmazhatók, függetlenül attól, hogy az ecet és ecetsav (E260) keverékeként előállított terméket az Európai Unió más tagállamában – például Magyarországon – jogszerűen állították-e elő.
Javasoltuk megvizsgálni, hogy a Tervezet által bevezetni kívánt szabályozás mennyiben sérti a magyarországi ételecet előállítók érdekeit.