Álláspont a Francia Köztársaság Szociális és Egészségügyi Minisztériuma a tápanyagtartalom feltüntetését kiegészítő megjelölésnek a közegészségügyi törvénykönyv L. 3232-8 és R. 3232-7 cikkei alkalmazásával az állam által javasolt formájának meghatározásáról szóló Rendelettervezetével kapcsolatban
1.Általános észrevételek
A brit Food Standards Agency (FSA) 2004-2005 között az OFCOM médiahatóság számára tápanyag osztályozási modellt (The Nutrient Profiling Model) dolgozott ki. E modell biztosítja, hogy az OFCOM különbséget tudjon tenni az egyes élelmiszerek összetétele között annak érdekében, hogy a gyermekek részére ne reklámozhassanak kevésbé egészséges élelmiszereket a televíziós műsorszórásban.
A brit Egészségügyi Minisztérium (Department of Health) által kidolgozott technikai útmutató (Nutrient Profiling Technical Guidance, lásd melléklet) szerint a modell egyszerű pontozási rendszert alkalmaz, ahol a pontokat 100 g élelmiszer vagy ital tápanyagtartalma alapján számítják ki. Az "A" tápanyagok (energia, telített zsír, teljes cukor és nátrium) és a "C" tápanyagok (gyümölcs, zöldség, magvak, rost és fehérje) pontszámokat kapnak. A "C" tápanyagok pontszámát ezután kivonják az "A" tápanyagok pontszámából a végső tápanyagprofil pontszám meghatározásához. Azon élelmiszereket, amelyek 4 vagy több pontot és azon italokat, amelyek 1 vagy több pontot érnek el, a "kevésbé egészséges" kategóriába sorolják. Ezeket az OFCOM megvizsgálja abból a szempontból, hogy reklámozhatók-e gyermekeknek a televízióban.
A Tervezet 1a pontja szerint az élelmiszerek tápértéke olyan egyedi és általános érték kiszámításán alapul, amely minden élelmiszer esetében figyelembe veszi a „negatív”-nak minősülő N összetevőket (energia, telített zsír, egyszerű cukrok, nátrium), valamint a „pozitív”-nak minősülő P összetevőket (gyümölcsök és zöldségek, valamint magok; élelmi rostok; fehérjék). A végleges tápérték – egyéb feltételek mellett – a negatív N és a pozitív P érték különbsége.
Megállapítható, hogy a Tervezet nem más, mint a brit modell átvétele. A Tervezetben meghatározott energia, telített zsír, egyszerű cukrok, nátrium, a gyümölcsök és zöldségek, valamint magok, élelmi rostok, fehérjék összetevőkhöz kapcsolt pontértékek teljes mértékben megegyeznek a brit tápanyag osztályozási modell értékeivel.
Lényeges különbség azonban, hogy míg a brit tápanyag osztályozási modell a médiahatóságnak nyújt segítséget a gyermekekre irányuló élelmiszer reklámok terén, ezért az nem tartozik a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet (a továbbiakban: 1169/2011/EU rendelet), továbbá a az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1924/2006/EU rendelet) hatálya alá, a Tervezet az élelmiszerek jelölését érinti, ezért az a hivatkozott európai uniós jogszabályok hatálya alá tartozik.
2.Részletes észrevételek
A Tervezet 1. Cikke szerint a tápanyagtartalom feltüntetését kiegészítő megjelölésnek a közegészségügyi törvénykönyv L. 3232-8 és R. 3232-7 cikkei alkalmazásával az állam által javasolt formája egy, az e rendelet mellékletétében meghatározott követelményekkel összhangban a tápanyagtartalomra vonatkozóan megállapított jelölés. A francia közegészségügyi törvénykönyv hivatkozott cikkei a 1169/2011/EU rendelet 35. Cikkére utalnak.
A 1169/2011/EU rendelet 35. Cikkének (1) bekezdése értelmében az energiatartalmat és a 30. cikk (1)–(5) bekezdésében említett tápanyagok mennyiségét a 32. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 33. cikkben említett kifejezési formákon, továbbá a 34. cikk (2) bekezdésében említett megjelenítési formákon kívül más kifejezési formákkal is meg lehet adni, illetve a szavakon és számokon kívül grafikus formákat és szimbólumokat is fel lehet használni azok megjelenítéséhez, feltéve, hogy a következő követelmények teljesülnek:
a)megbízható, tudományosan megalapozott fogyasztói kutatáson alapszanak, és nem megtévesztők a fogyasztók számára, ahogyan azt a 7. cikk is előírja;
b)kifejlesztésük az érintettek széles csoportjával folytatott kiterjedt konzultáció eredménye;
c)céljuk az, hogy a fogyasztó számára érthetőbbé váljon az adott élelmiszer szerepe, vagy jelentősége a napi étrenden belüli energia- és tápanyagbevitelt illetően;
d)tudományosan megalapozott bizonyítékkal van alátámasztva, hogy az átlagfogyasztó megérti az ilyen kifejezési és megjelenítési formákat;
e)egyéb kifejezési formák esetében azok a XIII. mellékletben meghatározott harmonizált beviteli referenciaértékeken, vagy ezek hiányában az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, általánosan elfogadott tudományos ajánlásokon alapulnak;
f)tényszerűek és részrehajlástól mentesek; valamint
g)alkalmazásuk nem gátolja az áruk szabad mozgását.
A 1169/2011/EU rendelet 35. Cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok a tápértékjelölést illetően olyan további kifejezési és megjelenítési formákat is ajánlhatnak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek szerintük a leginkább teljesítik az (1) bekezdés a)–g) pontjában foglalt követelményeket. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az ilyen további kifejezési és megjelenítési formák részleteiről.
A 1169/2011/EU rendelet 35. Cikkének (1) bekezdése által hivatkozott 30. cikk (1)–(5) bekezdésében említett tápanyagok a következők: energiatartalom, zsír- és telítettzsírsav-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, valamint sótartalom, egyszeresen telítetlen zsírsavak, többszörösen telítetlen zsírsavak, poliolok, keményítő, rost, a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában felsorolt és a XIII. melléklet A. részének 2. pontjában foglalt meghatározás szerint jelentős mennyiségben jelen lévő vitaminok vagy ásványi anyagok.
Megállapítható, hogy a Tervezet nem felel meg a 1169/2011/EU rendelet 35. Cikkének, mert a Tervezet „P” összetevői közül a gyümölcsök, zöldségek és a magok nem tartoznak a 1169/2011/EU rendelet 30. cikke (1)–(5) bekezdésében említett tápanyagok közé. A Tervezet nem felel meg a 1169/2011/EU rendelet 35. Cikke (1) bekezdésének a) és f) pontjának sem, mert például a magas keményítőtartamú tartalmú zöldségek felhasználásával készített élelmiszerek (lásd: burgonyasaláta) adott esetben pozitívabb értékelést kapnak, mint a magas vitamintartalmú gyümölcsök felhasználásával készült termékek (lásd: citrus joghurt), amely ellentétes a tényszerűség követelményével, illetve a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
3.Javaslat
A Tervezet álláspontunk szerint az 1924/2006/EK rendelet 23. Cikke szerinti értesítési eljárás hatálya alá tartozik. Az 1924/2006/EK rendelet 23. Cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság konzultációt folytat a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdése által létrehozott Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsággal, amennyiben az ilyen konzultációt hasznosnak ítéli meg, vagy ha azt valamely tagállam kéri, és véleményt fogalmaz meg a tervezett intézkedésekről.
Javasoltuk, hogy Magyarország az 1924/2006/EK rendelet 23. Cikkének (2) bekezdése alapján kérje a Bizottságot, hogy az folytasson konzultációt a Tervezetről az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsággal.